A közelmúltban olvastam egy cikket, amiben amerikai emberek mondták el a véleményüket a magyarokról (már amelyik egyáltalán hallott rólunk) :). A jenkik sok mindenben dicsértek bennünket, de azt is elmondták, hogy szerintük a magyar emberek képesek minden különösebb ok nélkül zúgolódni és valójában imádnak panaszkodni.
Ha Magyarországon megkérdezünk valakit, „Hogy vagy?”, azt fogja mondani, hogy „megvagyok”, „szoszo”, „élek” satöbbi, ami egyenértékű azzal, hogy bizony igen rosszul. Akkor is hasonlóképpen fog válaszolni, ha tökéletesen kiváló egészégnek örvend. Amennyiben pedig állásáról és jövedelméről kérdezzük, azonnal bele fog fogni a végtelen panaszkodásba, hogy kizsákmányolják, rengeteg és remek munkájáért szegényesen fizetik, hogy főnöke mindig vele tol ki, hogy a feneke kilóg a nadrágjából, vagy legalább, hogy bizony jobban is mehetne. Valószínűleg ezért szokták a magyar kultúráról azt mondani, hogy panaszkultúra. A panaszkodásnak ezt a kultuszát valóban lehet „kultúrának” nevezni, amennyiben társadalmilag elvárt, általános és társadalmilag öröklődő szokás. Szüleink is panaszkodtak, mi is panaszkodunk.
Ha egy angoltól megkérdezzük, „Hogy van?”, azt fogja válaszolni, „Remekül”, még akkor is, ha súlyos beteg. Amennyiben állástalan, volt és jövendő állását fogja emlegetni, amennyiben szegény, kilátásba helyezett jövedelmét. Senki sem panaszkodik. Egy angolszász kultúrkörben nevelkedett ember nem biggyesztheti le az ajkát, hacsak nem akar szégyenkezni.
Nem ismerem annyira a kerek nagyvilágot, hogy rangsorolni tudnám hányadik helyen állunk a panaszkodást tekintve, de nem tartom valószínűnek, hogy sereghajtók lehetnénk. Tagadhatatlan viszont, tényleg sokan és sokat panaszkodunk. A kérdés az, hogy tényleg annyira szégyenletes dolog panaszkodni? Kövessük inkább az amerikai kultúrát, amely a „keep smyling” taktikát alkalmazza és bármekkora gondja-baja van az amerikainak, titkolja azt, elfojtja és ahelyett, hogy megélné érzéseit csak vigyorog? Vagy jobb az angol hagyomány, a „stiff upper lip”, azaz a „merev felsőajak” hagyománya? Nem hinném.
A panaszkodásnak megvannak a maga jótékony hatásai. Szerintem :)